Ma reggel rendesen be kellett mennem a suliba, aztán ilyen hülye feladatokat kellett teljesítenie az osztálynak, és le lettem baszva, mert nem voltam hajlandó se leégetni magam, se kitörni a nyakam a tanárok lelki világa érdekében. Kit érdekel? Nagyon uncsi volt, és ezt feltűnően minden tanár tudtára adtam, úgyis utálnak, akkor már miért ne utáltassam magam mégjobban? Délben hazamentem,útközben a buszon mellém ült két srác meg egy csaj, és állati primitívek voltak, a csaj végig ilyen tök hülye hangon röhögött mindenen, és mikor bekapcsoltam az MP3-mamat, elkezdi: Ez mit hallgat? Talán, ő, nem ez! Hülye picsa... Otthon voltam egy kicsit, szerencsére egyedül, aztán visszamentem a 'bulira', ami igencsak puttó volt. Az eleje főleg. Az egész az ebédlőben volt, szar techno zene ment...többnyire. Eljött pár olyan ember, akik régebben jártak a kék suliba (igen, direkt írom kisbetűvel:D), és elég gázosak...utálom őket is:D 6 után el is húztam onnan a belem, de előtte megkaptam, hogy én vagyok Esztikém lelki támasza:D Hát jó...ő megkért, hogy beszéljek Zizuval, Zizu megkért, hogy beszéljek vele...minek vagyok én ilyen jótét lélek? Na mindegy.

Itthon mikor hazajöttem, szokás szerint minden összedőlt, felhők gyűltek kicsiny álomvilágom fölé. Anyám már megint hozta a formáját. Mondja, hogy mennyek be tanulni...jól van bakker, mondom péntek van, de mindegy, bementem, had örüljön a szíve. Erre mikor tanulás után kijövök, lebasz, hogy miért nem maradtam itt vigyázni a Linire...I don't understand...