Hát visszatértünk olaszföldről, csodálatos volt, mondhatni elragadó a táj, finomak a kaják, az idő épp megfelelő, de ami mindennél fontosabb, kibaszooottt helyes fiúkat láttunk xD Köztük Mr. Ámbrást...:D Avagy...Lorenzo:D Na igen, a 'Fráncsi-skálánkon 0,9... Kifejlesztettük a helyesség mércéjét, amit Fráncsival mérünk, azaz a tavalyi olasz szerelmünk segítségével, mert őt találtuk a férfi nem tökéletes példányának...szóval 1 Fráncsi az már tökéletes...Mr. Ámbrás 0,9. Egyébként azért Ámbrás, mert kitaláltuk, hogyha azt mondjuk, szexi, akkor megérti, mert hát olaszul is az...szóval ha azt mondjuk, ámbráscet, még csak következtetni sem tud arra sem, hogy róla beszélünk...szóval ezért ámbrás. De sajna ő korán hazament... 'Há hülye vagy bazmeg?? Mit mész haza?' xD xD
Ezek után már nem akadt olyan, akit nap hosszat stírölhettünk volna, csak ámbrás barátunk lakott ott a szállodában, mint egyedüli olasz csődör, szóval hoppon maradtunk...de ettől függetlenül teljesen jól elszórakoztunk, naphosszat a medencénél csobbantunk, meg hát persze a tengerparton, meg röpiztünk, este pedig néha mentünk soppingolni, és rengeteg mindent vettem...most akkor soroljam? jó: két fölső, egy röplabda, egy karkötő, egy gyűrű, papucska, fagyi, bacardi, ajándék tesómnak, Sikának, meg még isten tudja mi minden...szóval költöttem rendesen, volt rá 60 euróm xD De ehhez képest ez nem is sok pénz...mindenesetre büszke vagyok magamra.
A szállodában tartózkodott (ámbár csak később) sok-sok nyomoronc gyerek, szerencsére mindegyiket sikerült összefüggésbe hozni drága Gabesz barátunkkal...:D Volt a Manó-Gabesz, a Harry Potteres-Gabesz, a Buzi-Gabesz, a GYPs-Gabesz, és itt beindult egy folyamat, melynek során már mindenütt Gabeszokat láttunk, egy nénit is például, ő volt a Segges-Gabesz, volt Tészta-Gabesz, aki csak azért hasonlít rá, mert olyan vézna. Volt a Szék-Gabesz, isten tudja miért...én voltam a Női-Gabesz, Andika az Anti-Gabesz...asszem ennyi. Azt ki ne felejtsük, hogy egyik nap volt a szállodában (Hotel Ca'D'oro, ajánlom mindenkinek) egy kisebb fajta hepaly, volt élő muzsika, meg minden, és az összes olasz kisgyerek, akik addigra istenként tiszteltek minket, körénk gyűlt és ott bazsalyogtak de nagyon...sőt, még olasz papákkal is volt szerencsénk táncolni. Mulattató volt. Az olasz kisgyerekekre visszatérve: mikor esténként néha lejártunk kártyázni a társalgóba, odagyűlt az összes olasz kisrambó, az egyikkel sikerült is szót érteni, egy 12 éves kislánnyal, és angolul diskuráltunk, illetve ő többé-kevésbé...de megtanítottuk neki a Speed nevű tanulságos játékot, és azóta az összes olasz kisgyerek azt játsza xD Komolyan... No meg...aztán...tetszettünk egy 12 éves olasz kisfiúnak, meg egy kb. 4-5 évesnek is, ő volt az én pasim, Albi (L)
Időközben Andit elvitte a kórság...najó nemis, csak kijött az allergiája xD xD Mára már jobban vagyon:D Ohh azt még el kell mesélnem, hogy egyik este leültünk ott a sétáló utcán egy padra, szürcsölgettük a jól megérdemelt bacardinkat, ekkor egy kb. 25-30 éves csávó megáll előttünk, elkezdi: Buena! Erre dobott egy puszit, kacsintott, majd odébb állt...hát bazdmeg, ekkora kőkemény buzit áááhhh...Andika utána bölcsen meg is jegyezte, hogy jéé nem is buzi:D Hát nem volt az...
Lényeg az, hogy roppantul népszerűek lettünk a 4-12 éves olasz kisrambók között, Lorenzo a 0,9-es csődörünk, Gabeszok márpedig mindenütt vannak, ne rendelj tengeri halat, mert egészben adják ki, az olasz pasik cukik (többnyire), a tenger módfelett sós és kicsípi a szádat, szép barna lettem, Andi megmaradt a kórság ellenére, 60 euróból igenis sokmindent lehet venni, a karamell puding kurva finom (rengeteget ettem belőle), az olasz kisfiúk korán kezdik a csajozást viszont nem dicsekedhetnek perfekt angol tudással...Hát mára ennyi bölcsesség fért bele, örültem, hogy leírhattam az emlékeimet...ha valami mókacsuda eszembe jut még, majd közlöm, Ciao!
