Rég írtam, most megint írok. Hát...ezek a napok sem voltak jobbak nagyon, mint a többi, suliban még úgy ahogy elszórakozom az emberek püfölésével, de itthon már nem nagyon lelem örömömet semmiben, kivéve a versírásban. Ennek megfelelően ma is alkottam egyet, ez is csöppet lehangoló, pedig igyekeztem nem olyan depiset írni, de végül is nem így lett. Mondjuk írtam ennél életúntabbat is. Be is másolom, hogy gyorsan másnak is elvegyem az életkedvét:
Múlt és jelen:
Ott, ahol minden elvész
S az árnyék is elhagyott
A kép a falon csak emlék
A szíved is elkopott
A tested, a lelked, mindened
Már nem olyan, mint régen volt
Ha elkapod, úgyis megremeg
A félelem...ki időben szólt
A tükör a falon már eltörött
Mert belenézett a múlt
Így minden emléket eltörölt
Sajnos ezért így alakult
Csak mosolyogj! És add magad!
És minden darab megmarad
Mit elvettek, és sikert arat
A győzelem...s leteheted kardodat!
______Kommentet lehet rá írni_______
