A mai napon ellátogattam a Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnáziumba szóbeli felvételire, és nagyon egyszerű volt. Tényleg. Kérdezgettek angolul egy csomót, vágtam, mondtam...aztán akartak németül is:D Mondtam, hogy arra már nemigen emlékszem...de a többi egyszerű volt, kérdezték, hogy mi szeretnék lenni, meg hogy miket csinálok szabad időmben...ilyeneket. A felét angolul kellett mondanom. Nem baj. Zseni vagyok. Viszont ennél fontosabb hír, hogy megtudtam néhány dolgot a Xántussal kapcsolatban. Mondta tesóm apuja, hogy megnézte az írásbelimet, és rohadtul jól sikerült, de tényleg. Na erre nem számítottam, geci nehéz volt. Aztán mondta, hogy a vitt pontszám minimuma 150 pont, és nekem 147 és fél van...na már most, nincs minden elveszve, sőt! Meg kell várni, hogy ez az egész izé lezáruljon, és ha nem vennének fel a Kölcseybe, amit először jelöltem meg, akkor fenn van tartva az én kis protekciós helyem a Xántusban:) És az tuti, ha nem Kölcsey, Xántus! Rájöttem, hogy a Kölcsey is überkirály suli, főleg, ha felvesznek olaszra. Oda is simán mennék, szimpi. Ráadásul jóhírű suli. És rájöttem, hogy az sem hátrány, ha néhány osztálytársamat viszont láthatom néha egy másik osztályban abban a suliban. Na mindegy, tény, hogy már csak jó suliba mehetek:) Holnap meg verseny, szurkoljatok!!
